Az előző cikkünkben az Etióp kávé eredetéről olvashattatok, Etiópiáról a kávé őshazájáról, most pedig a világ legnagyobb kávé termelő országát mutatjuk be nektek, a brazil kávé történetét.
Ha megkérnénk bárkit, hogy soroljon fel kávé termelő országokat, biztos vagyok benne, hogy 10-ből 8 ember elsőként Brazíliát említené. Ez nem is véletlen, hiszen mostanra már hozzávetőleg 150 éve uralja a kávé nemzetközi piacát. Arabica és robusta kávét egyaránt találunk, ha a Dél-Amerikai ország kínálatában keresgélünk, minőségben sem szűkösködik, a csúcskategóriától az alacsonyabb, bárki számára megfizethető minőségig válogathatunk.
Sokan úgy tartják, hogy a brazil kávé nem jó minőségű. Ennek indoklásaképp a mennyiség előtérbe helyezését emlegetik. Persze, van igazságalapja a feltevésnek, de nem jelenthetjük ki, hogy a brazil kávé nem jó. Ésszel szinte felfoghatatlan mennyiséget termesztenek és exportálnak évente a világ minden részére, mindemellett képeset specialty kávé minőségű kávébabok termesztésére is. Tehát a mennyiség és a minőség egyaránt jelen van az országban. Vizsgáljunk meg néhány érdekes adatot!
Adatok
A 2019-es adatok alapján, 2018-ban az éves kávétermelés világszinten 174,5 millió 60 kg-os zsák volt. Ebbe beletartozik a világ minden kávé termelő országának teljes kávé forgalma. Ebből a hihetetlen mennyiségből Brazília magáénak tudhat 48 200 000 db 60 kg-os zsákot. Nem lehet szó nélkül elmenni e szám mellett. Ahhoz, hogy ezt a mennyiséget elő tudják állítani, az ország területéből, de leginkább a dél-keleti részéből 27 000 km2-nyi területet ültettek be cserjékkel. Ezen régió a legalkalmasabb a kávé termesztésére, mind gazdasági, mind környezeti szempontból. A leghíresebb térségek: Sao Paulo, Parana, Minas Gerais. Brazíliában több, mint 220 000 kávéfarm található.
Történelem
A kávé nem eredendően terem Amerikában. A 18. század elején, 1727-ben Francisco de Melo Palheta ültette el az első magokat Pará államban. A magokat Francia Guyana-ból csempészte át a határon (akkoriban a Francia Guyana-i kormányzat nem engedte a magok, illetve kávébabok exportálását). A legenda szerint egy diplomáciai út során elcsábította a kormányzó feleségét, aki adott neki egy csokrot teletűzdelve magokkal, így sikerült kijátszania a rendszert. Pará-ból indult útjára a kávé, majd 1770-re elérte Rio de Janeiro-t és egészen a 19. század elejéig csak hazai forgalomban árusították. Majd jött az amerikai és európia keresleti robbanás, ami természetesen kihagyhatatlan lehetőségnek bizonyult. Az 1830-as évekre a világ kávé termelésének 30%-át már magáénak tudhatta Brazília és ezzel együtt a legnagyobb mennyiségben exportált terméke is lett. Eleinte rabszolgákat dolgoztattak az ültetvényeken, a 19. században közel 1,5 millió embert importáltak a kávéföldekre dolgozni. Az 1920-as évekre már szinte monopolistaként szerepelt Brazília a kávépiacon, a világ kávétermelésének 80%-át fedték le.
A két legismertebb kávéfajta, az arabica és a robusta 70:30 arányban birtokolja a kávépiacot. Ehhez hasonlóan Brazíliában is nagyobb arányban termesztenek arabicát (pl. Minas Gerais-ban kizárólag csak arabicát termeszthetnek).
Észak-nyugatra található egy állam, amely javarészt robusta termésével uralja a piacot.
A száraz feldolgozás mesterei
Mindazonáltal, hogy a piacon megtalálható kávék nagyrésze mosott feldolgozású, a brazilok nem hagynak fel azzal a módszerrel, melyet már tökélyre fejlesztettek. A száraz eljárásról tudható, hogy nagyon könnyű benne hibát ejteni. Ha nem elég figyelmesen dolgozzák fel a gyümölcsöket, könnyen romolhat a minősége. Leginkább az erjedt kifejezés adja vissza annak a kávénak az ízét, amit egy hibás száraz eljárás által kapunk. Apró dolognak tűnik, de mégis meghatározó a kávé szempontjából, ha nem megfelelő ideig szárítják a gyümölcsöket. Abban az esetben, ha hamarabb tekintik befejezettnek a folyamatot, mint ahogy valójában az be van fejezve, akkor nagyon könnyen erjedésnek indulhat vagy megtámadhatja a penész a gyümölcshúst. De mint azt már írtuk, a brazilok ezt a módszert már olyan régen alkalmazzák, hogy csak nagyon ritkán fordul elő ilyen eset.
A dél-amerikai kávé jellegzetesen testes, alacsony savasságú és a száraz eljárásnak köszönhetően édes lecsengésű, csokoládé, kakaó és karamell ízjegyekkel párosítva. Tejjel fogyasztva és feketén is jó választás.